…
2010 augusztus 31. | Szerző: Esőlány |
Mi az, ami nem őt juttatja eszembe? Nem nézhetek erre a padlóra anélkül,
hogy lábának nyomát ne látnám rajta. Minden felhőben, minden fában az ő
arcát látom, őt rejti az éjszaka, ő bukkan elém a nappal csalóka
fényeiben. Jelentéktelen férfi és női arcok, a saját arcom mind gúnyosan
őrá emlékeztetnek.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: