<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Reménytelen....</provider_name><provider_url>https://remenytelen.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Esőlány</author_name><author_url>https://remenytelen.cafeblog.hu/author/esolany/</author_url><title>És te voltál már úgy??</title><html>&lt;center&gt;&lt;img src=&quot;https://remenytelen.cafeblog.hu/files/Alone_by_ThePhoenixInBlack.jpg&quot; class=&quot;blogkep&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;/center&gt;&lt;p style=&quot;text-align: center; font-weight: bold;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(230, 102, 51);&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Verdana;&quot;&gt;&nbsp;&quot;Voltál már úgy, hogy azt akartad mondani, hogy persze, hogy veled tartok, ha mész, és mégis csak egy grimasz meg egy makacs &quot;mégsem megyek&quot; lett belőle? Hogy némán ültél, mikor nyelved hegyén izzott a szó: &quot;szeretlek&quot;. Hogy a meleg ölelés helyett ijedt távolságtartásba burkolóztál? Hogy valakinek azt mondtad nélküled is boldog leszek, menj csak, hátra ne nézz, és a kemény szikla porrá hullt, mikor Ő elhagyott. És csacsogtál már legjobb barátodnak máshoz fűző szerelmedről, lelked mélyén vágyva, hogy csókjával tapassza be a szád? És kezdtél már úgy mondatot, hogy most elmondom az igazságot neked, s a szerelem színeit lecsupaszítva, csak valami halovány képet festettél érzéseidről, nehogy nevetségessé válj? Mondta már a belső hangod, hogy nem jött még el az ideje, és később azt, hogy elmúlt? Nevettek-e már ki azért, mert szerelmet vallottál? Rád kiáltott-e már etikai értékrended, ne tovább, nem szabad így szeretni, és féltetted-e már szerelmed attól, hogy életed túl bonyolult? Ébredtél-e már arra, hogy szíved igazgyöngyeit olyannal osztottad meg, aki nem bírt rá vigyázni. És volt-e bűntudatod, amikor a másik, kit megszerettél, neki már csak szűk marokkal mért üveggyöngy jutott? És képedtél-e már el azon, hogy nem csak egy szerelem van a szívedben?&quot;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>