:/

2010 szeptember 19. | Szerző: Esőlány

Még mindig mosolyog rám. Még mindig beszélünk. Még mindig szeretem. Tudom, hogy ő is tudja és én is tudom, hogy ő nem akar úgy engem, mint én őt. Amikor rámosolygok egy világ dől össze bennem, mert nem lehetek mellette, nem lehetek a szívében.. csak a gondolatai halvány fényében.

Szalai László: Eltűntél

2010 szeptember 14. | Szerző: Esőlány

 A pillanat örökre elillant.

Mikor rám néztél,

mikor rád néztem.

Mikor szóltál hozzám,

mikor szóltam hozzád.



Sziluetted örökre eltűnt.

Szemed világa,

Mosolyod ragyogása

Mikor rám néztél,

Mikor szóltál hozzám,

Kedvességed,

mint felfogni se tudtam,

mikor az álom a valósághoz ért.

Sosem volt fényesség magányomban,

Mikor lelked

a lelkemhez ért,

Mikor kezed

a kezemhez ért,

Mikor ölelésed

az ölelésemhez ért.



Hideg lelkemben felejteni nem tudok,

az egyetlen meleget.

Mindez te voltál.



De találkozásunk örökre elveszett,

mit kereshetnék?

Te vagy egyetlen.

Ne sajnálj…

2010 augusztus 21. | Szerző: Esőlány

“Ne sajnálj!
A boldogság elsuhant…,
mint hűs tavaszi szellő…
Csak a bánat maradt,
mint sötét őszi felhő….
Félek!
Nekem már nem szabad szeretnem,
mert szívem üres lett…
És mégis! MÉGIS!
Tehozzád elmennék!
Mennék? – Rohannék,
mint patak a tengerhez…
És talán szeretnél…
Nem, nem szeretnél…
… imádnál, hívnál…
Látod? Kedvesem?
csapong a képzelet…
De ne sajnálj, 
ha nem kellek…
És ne nézz rá, ha szenvedek…
.. Nem menekülni..
Megérkezni akarok Hozzád..
Ha szólnál, ha hívnál,
majd megérzem…
Ha pedig nem szólsz,
majd megértem.
Nevess ki engem,
kacagj, nevess, úgy
hogy zengejen ez a szó: SOHA!
Egyszer majd megérted, hogy a soha annyi, mint
ÖRÖKRE…
Nevess ki engemet,
egy megtört, bolond szívet,
hiszen nem érted,
nem is értheted,
honnan ez a szerelem…
Szeretlek!
Ne sajnálj!
Tégy bármit Drágám,
de ne sajnálj!
A bús magány majd elrejti szívem,
ha nem kell a szívednek… ”

Miért?…

2010 augusztus 19. | Szerző: Esőlány

Miért kell mindig magamban vándorolni,
s imákat mondani valakiért…
s miért kell csak mindig rólad álmodozni,
ha nem szeretsz, miért? miért? miért?

Wass Albert

Szabó Zoltán: Álom

2010 augusztus 18. | Szerző: Esőlány

Arcod látom szemem előtt,
Lebeg a néma sötétben,
Megnyílik az üres holt tér,
S mosolyog felém szépen.

Felé nyúlok, s szertefoszlik,
Tűnik, jaj, a látomás,
Felriadok, s beismerem:
Álom vagy csak. Semmi más!

Kaszás Zoltán: Oly kár, hogy van szívem

2009 október 11. | Szerző: Esőlány

 Oly kár, hogy van szívem

Oly kár, hogy barátként beszélsz velem,

Mikor eközben is, szívem érted remeg,

S ezer éjszakán át tartó sötétség benne,

De te mégis világítasz, ott bennem.



Valamiért nem tud szívem lemondani rólad,

Csak szeret, imád, akar regélni rólad,

S rólad álmodni az élet minden percében,

Hogy legalább álmomban velem légy egészen.



Mert a valóság az fájó, gyötrő, kínzó kín,

Itt kezed sem foghatom meg, nem értem miért…

Ölelni sem ölelhetem; törékeny testedet,

Csak a Távolból nézhetem, ahogy lépegetsz…

Nemes Nagy Ágnes – A szomj

2009 szeptember 28. | Szerző: Esőlány