Mosoly
2010 szeptember 21. | Szerző: Esőlány
Ő szívembe lopta halk szavát,
Ha látom kedves mosolyát,
Úgy érzem, táncol a világ,
S minden oly szép.
/Máté Péter/
:/
2010 szeptember 19. | Szerző: Esőlány
Még mindig mosolyog rám. Még mindig beszélünk. Még mindig szeretem. Tudom, hogy ő is tudja és én is tudom, hogy ő nem akar úgy engem, mint én őt. Amikor rámosolygok egy világ dől össze bennem, mert nem lehetek mellette, nem lehetek a szívében.. csak a gondolatai halvány fényében.
Szalai László: Eltűntél
2010 szeptember 14. | Szerző: Esőlány
A pillanat örökre elillant.
Mikor rám néztél,
mikor rád néztem.
Mikor szóltál hozzám,
mikor szóltam hozzád.
Sziluetted örökre eltűnt.
Szemed világa,
Mosolyod ragyogása
Mikor rám néztél,
Mikor szóltál hozzám,
Kedvességed,
mint felfogni se tudtam,
mikor az álom a valósághoz ért.
Sosem volt fényesség magányomban,
Mikor lelked
a lelkemhez ért,
Mikor kezed
a kezemhez ért,
Mikor ölelésed
az ölelésemhez ért.
Hideg lelkemben felejteni nem tudok,
az egyetlen meleget.
Mindez te voltál.
De találkozásunk örökre elveszett,
mit kereshetnék?
Te vagy egyetlen.
Egyik felem…
2010 szeptember 5. | Szerző: Esőlány
Az egyik felem ki akar törölni a múltamból, míg a másik felem még mindig téged akar a jövőmbe.
…
2010 augusztus 31. | Szerző: Esőlány
Mi az, ami nem őt juttatja eszembe? Nem nézhetek erre a padlóra anélkül,
hogy lábának nyomát ne látnám rajta. Minden felhőben, minden fában az ő
arcát látom, őt rejti az éjszaka, ő bukkan elém a nappal csalóka
fényeiben. Jelentéktelen férfi és női arcok, a saját arcom mind gúnyosan
őrá emlékeztetnek.
Pillantás…
2010 augusztus 27. | Szerző: Esőlány
Egy pillantás, melyet sosem felejtek.
Rám nézett azokkal a szép szemekkel,
És máris elrabolta szívemet.
Ne sajnálj…
2010 augusztus 21. | Szerző: Esőlány
“Ne sajnálj!
A boldogság elsuhant…,
mint hűs tavaszi szellő…
Csak a bánat maradt,
mint sötét őszi felhő….
Félek!
Nekem már nem szabad szeretnem,
mert szívem üres lett…
És mégis! MÉGIS!
Tehozzád elmennék!
Mennék? – Rohannék,
mint patak a tengerhez…
És talán szeretnél…
Nem, nem szeretnél…
… imádnál, hívnál…
Látod? Kedvesem?
csapong a képzelet…
De ne sajnálj,
ha nem kellek…
És ne nézz rá, ha szenvedek…
.. Nem menekülni..
Megérkezni akarok Hozzád..
Ha szólnál, ha hívnál,
majd megérzem…
Ha pedig nem szólsz,
majd megértem.
Nevess ki engem,
kacagj, nevess, úgy
hogy zengejen ez a szó: SOHA!
Egyszer majd megérted, hogy a soha annyi, mint
ÖRÖKRE…
Nevess ki engemet,
egy megtört, bolond szívet,
hiszen nem érted,
nem is értheted,
honnan ez a szerelem…
Szeretlek!
Ne sajnálj!
Tégy bármit Drágám,
de ne sajnálj!
A bús magány majd elrejti szívem,
ha nem kell a szívednek… ”
Idézetek vegyesen
2010 augusztus 20. | Szerző: Esőlány
~ Ha belenézel egy lány szívébe.. meglátod azt, hogy mennyit sírt valójában. Látni fogsz titkokat, barátokat, hazugságokat.. De látni fogod azt is, amit (talán) sosem érthetsz meg: hogyan tud erős maradni akkor is, mikor semmi sincs rendben
How do you expect me to live alone while my life revolves around you ?
~ Hogy várod el tőlem hogy magányosan éljek, miközben az életem körülötted forog ?
Numb and broken here I stand alone,
wondering what were the last words I said to you,
hoping that I’ll find a way to turn back time…
~ Kábultan és összetörve itt állok egyedül
azon tűnődöm, mit mondtam neked utoljára
reménykedem, hogy találok egy utat, hogy visszafordítsam az időt..
It’s hard to wait for something that you know might never happen but it’s even harder to give up when it’s everything you ever wanted
~ Nehéz olyasmire várni, amiről tudod, hogy talán soha nem fog megtörténni; de még nehezebb feladni, mikor ez az, amit mindig is akartál
I sat next to you & watched you smile.
So many kids but I only see you, but I don’t think you notice me
~ Melletted ültem és néztem ahogy mosolyogsz.
Annyi srác, mégis csak téged látlak, de te tudomást se veszel rólam
It’s so hard to tell everyone i don’t love him when he’s the only one i will ever love
~ Annyira nehéz azt mondani valakinek, hogy nem szeretem őt, miközben ő az egyetlen akit valaha is szeretni fogok …
Szabó Zoltán: Álom
2010 augusztus 18. | Szerző: Esőlány
Arcod látom szemem előtt,
Lebeg a néma sötétben,
Megnyílik az üres holt tér,
S mosolyog felém szépen.
Felé nyúlok, s szertefoszlik,
Tűnik, jaj, a látomás,
Felriadok, s beismerem:
Álom vagy csak. Semmi más!
Nem szeret…
2010 szeptember 28. | Szerző: Esőlány
Próbálok megfelelni
És mindenkivel elhitetni :
Boldog vagyok.
Bár egymást váltják a rosszabbnál-rosszabb napok,
Én mégis felállok,
Hogy mindenki lássa : helytállok.
Hogy erős vagyok
És képes vagyok
Kibírni az elviselhetetlent :
Hogy akiért odaadnék mindent, nem szeret.
Oldal ajánlása emailben
X